Néma a szád, nem adsz választ,
légy átkozott.
Kínoz tested közelsége,
Tszta szíved melegsége,
s csodálatod.
Én lettem az érintésed,
kezedtől függ, meddig élek,
vagy halok.
Nyelvem vagy, így én zenélek,
Hogyha szádon szól az ének,
keserű dal.
Hangszálam már elzsibbadt,
Gyáva a szám, kitikkadt,
némán kiáltok.
Süket lettél s világtalan,
Nem adom fel, gátlástalan
küzdök tovább.
Integetek, hogy észrevégy,
De vak maradsz, hát átkozott légy,
legyek én is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése