Jaj, láttad-e?

Sötét lett a víz és háborogni kezdett.

Ó, hallottad-e?

Színpad süllyedt el néma színészekkel.

Jajj, érezted-e?

Éheztük egymást, mígnem jóllakott a vágyunk.

Ó, értetted-e?

Darabokra esett szét a mennyországunk.

És mára már a semmi ágán ül szívünk árván,

elmúlt szilánkokból egészet keresünk fájván.

Jajj. hiszed-e?

Azt, hogy rálelünk még egyszer?

Ó, maradsz-e?

Vagy elsodor a kényszer?

Döglött vágyat elsiratva az ember bízzon csak, és reméljen,

haljon hát meg újra- és újra csak azért, hogy egyszer éljen.