hétfő, június 22, 2009

Leperegnek az utolsó könnyek,

Elfelejtjük, hogy van egy álmunk,

A vonatok indulnak és jönnek,

De még nem tudjuk, hogy kire várunk.

Az első és az utolsó lépés

Neked fáj, és ez nekem is fáj,

Szívünkben ott lapul az érzés,

Soha semmi nem lesz ugyanúgy már.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése